Elektrotechnika

        • 1. 2. r. s VJM

        • http://www.spsenz.sk/elektrotechnika/film/pnprechod.mpg

           

           

          Kérdések elektrotechnikából

           

           

          1.)         Mi az anyag legkisebb része?

          2.)       Miért az atom az anyag legkisebb része?

          3.)       Miből áll az atom?

          4.)       Az atomban az elektronok ……………..helyezkednek el.

          5.)       Az SI rendszer alapegységeinek száma:

          6.)       Az SI rendszer alapegységei: (felsorolás)

          7.)         Az atommag átmérője: (méterben)

          8.)       Az atom mérete: (az atommaghoz viszonyítva)

          9.)       Az elektron tömege: ( a protonhoz viszonyítva)

          10.)    Mi a kvantumszám?

          11.        Mi a fő kvantumszám?

          12.)    Mi a mellék kvantumszám?

          13.)   Mi a mágneses kvantumszám?

          14.)   Mi a spin kvantumszám?

          15)       Mit mond ki a Pauli féle elv?

          16.    Az elektron legkisebb energiaállapotát ………..nevezz­ük:

          17.)   Alacsonyabb szintről magasabb szintre az elektron csak akkor képes átlépni, ha….

          18.)  Az elemi töltés nagysága: (számérték, egység)

          19.)      1C töltés magyarázata…

          20.)   A villamos töltés….

          21.)     A villamos tér jellemzöi:

          22.)     Az elektrosztatikus tér magyarázata:

          23.)     Az áramtér magyarázata:

          24.)     Az intenzitás nem más mint……, jele és egysége?

          25.)     Az intenzitás ábrázolási módja:

          26.)     A negatív töltés erővonalai a …

          27.)     A pozitív töltés erővonalai …

          28.)     Coulomb törvénye kifejezi: (magyarázat), egység!

          29.)     Villamos térben az erő és az intenzitás között érvényes:

          30.)      Villamos töltések között ható erő kifejezmhető … (képlet)

          31.)      Egy villamos töltés térereje….(képlet)

          32.)      Mit jelent a potenciál fogalom?

          33.)      Az 1V az a feszültség …… (határozd meg )

          34.)      Mit jelent az elektronhiány?

          35.)      Mit jelent az elektrontöbblet?

          36.)      Hogyan jön létre az elektromos feszültség és mi az egysége?

          37.)      Milyen módon tudunk feszültséget létrehozni?

          38.)      Összefüggés az E és U között: (képlet, egység)

          39.)      Mivel mérjük a feszültséget, és hogyan kötjük be a műszert az áramkörbe?

          40.)      A pontszerű töltés potenciálja: (képlet)

          41.)      Mi az elektrosztatikus indukció, mia jele és egysége?

          42.)      Milyen mennyiség az elektrosztatikus indukció?

          43.)      Írd fel az összefüggést az E és D között!

          44.)      Mi történik az anyaggal ha külső villamos térbe kerül?

          45.)      Írd fel az összefüggést a Q és D között!

          46.)      Magyarázd el Gauss tételét!

          47.)      Hogyan jelöljük és mit fejez ki a permitivitás, mi az egysége?

          48.)      Hogyan számítjuk ki a permitivitást?

          49.)      Mit fejez ki a relatív permitivitás, mi az egysége?

          50.)      Mekkora az értéke és mi az egysége a vákum permitivitásának?

          51.)      Mit nevezünk polarizációnak?

          52.)      Milyen típusú polarizációkat ismersz?

          53.)      Mik az elektretek?

          54.)      Mit fejez ki a szuszceptibilitás?

          55.)      Hogyan határozható meg a szigetelők átütőszilárdsága?

          56.)      Milyen külső tényezőktől függ az átütőszilárdság?

          57.)      Hogyan tudjuk kiszámítani a dielektromos vezetőképességet?

          58.)      Mit nevezünk, és mire lehet felhasználni a piezoelektromos jelenségnek?

          59.)      Mit nevezünk elektrosztrikciónak?

          60.)      Hogyan viselkedik egy vezető, ha villamos térbe helyezzük?

          61.)      Hogyan töltődik fel egy vezető, ha a töltést a felületére visszük?

          62.)      Hogyan töltődik fel a vezető, ha a töltést a vezető üregébe helyezzük?

          63.)      Mit nevezünk kapacitásnak, és mi az egysége?

          64.)      Hogyan lehet megvalósítani az árnyékolást?

          65.)      Hogyan tudjuk elérni a villamos tér sűrítését?

          66.)         Miből származtatható az elektromos tér?

          67.)         Rajzold fel a síkkondenzátor erővonalképét!

          68.)         Magyarázd meg a homogén elektromos tér fogalmát!

          69.)      Az 1F kapacitás meghatározása. ……

          70.)      Sorold fel a kondenzátor alkotóelemeit, rajzold le a felépítését!

          71.)      Hogyan lehet a kondenzátorokat kapcsolni?

          72.)      Hogyan változik az áramkör kapacitása, ha a kondenzátorokat sorba kötöm?

          73.)      Mi történik az áramkör feszültségével, ha a kondenzátorokat sorba kötöm?

          74.)      Mekkora töltés halad a kondenzátorokon, ha azokat sorba kötöm?

          75.)      Hogyan változik az áramkör kapacitása, ha a kondenzátorokat párhuzamosan kötöm?

          76.)      Mi történik az áramkör feszültségével, ha a kondenzátorokat párhuzamosan kötöm?

          77.)      Mekkora töltés halad a kondenzátorokon, ha azokat párhuzamosan kötöm?

          78.)      Mekkora az áramkör eredő kapacitása, ha sorba kötöttem 2 drb 2mF - os kondenzátort?

          79.)      Mekkora az áramkör eredő kapacitása, ha párhuzam.kötött. 2 drb 2mF-os kondenzátort?

          80.)         Mekkora feszültség mérhető a középső kondenzátoron ha három egyformát sorba kötök?

          81.)      Hogyan határozható meg a villamos tér energiája?

          82.)      Hol folyhat elektromos áram?

          83.)      Mit nevezünk, és miből áll egy egyszerű áramkör?

          84.)      Mit nevezünk áramforrásnak?

          85.)      Mit nevezünk fogyasztónak?

          86.)      Az elektromos áram definíciója és egysége!

          87.)      Az 1A definíciója!

          88.)      Milyen reális kisebb és nagyobb egségeit ismered az elektromos áramnak?

          89.)      Mi az, és hogyan határozható meg az áramsűrűség, mi az egysége?

          90.)      Mi a fizikai magyarázata az elektromos ellenállásnak?

          91.)      Mi a fajlagos ellenállás és mi az egysége?

          92.)      Hogyan függ egymástól a fajlagos ellenállás és a fajlagos vezetőképesség?

          93.)      Hogyan határozható meg  az elektromos ellenállás értéke és mi a mértékegysége?

          94.)      Melyek az áramkör fő részei?

          95.)      Milyen feltételekkel  folyik az áram az áramkörben?

          96.)      Mi a kapcsoló feladata az áramkörben?

          97.)      Hogyan csoportosíthatók az anyagok vezetőképességük szerint?

          98.)      Miben különbözik a villamos veztető a szigetelőtől?

          99.)      Sorolj fel néhány vezetó anyagot! (legalább 5)

          100.)  Nevezz meg néhány szigetelőanyagot! (legalább 5)

          101.)  Sorold fel a villamos áram hatásait!

          102.)  Milyen nemkívánt mellékhatással jár a villamos energia felhasználása?

          103.)  Hogyan állapítjuk meg egyenáramú körben a technikai áramírányt?

          104.)  Milyen feltételek határozzák meg a vezeték megengedett legnagyobb áramsűrűségét?

          105.)  Hogyan számítható ki az az elektromos töltés az áramerősség és az idő ismeretében?

          106.)  Az egyenfeszültségforrás melyik pólusán jön létre elektronhiány?

          107.)  Mi a közös valamennyi feszültségforrásban?

          108.)      Miként kell a feszültségmérőt az áramkőrbe iktatni?

          109.)      Mi az indukció?

          110.)      Miként számítható ki a az ellenállás ismeretében a fajlagos ellenállás?

          111.)      Hogyan szól az Ohm törvény? (feltételekkel együtt)

          112.)      Miként változik a hidegvezető ellenállása, ha a hőmérséklete nő?

          113.)      Miként változik a melegvezető ellenállása, ha a hőmérséklete nő?

          114.)      Mit ad meg az anyag hőmérsékleti együtthatója?

          115.)      Milyen módon adják meg az ellenállások értékét és tűrését?

          116.)      Mi a hő mértékegysége?

          117.)      A teljesítményhiperbola milyen villamos mennyiségekkel van kapcsolatban?

          118.)      Mi a hőhasznosítás?

          119.)      Hogyan kell a fogyasztókat sorba kapcsolni?

          120.)      Hasonlítsd össze a soros kapcsolásban az ellenállások és feszültségek nagyságát!

          121.)      Mitől függ a vezetéken bekövetkező feszültségesés nagysága?

          122.)      Mi az összefüggés soros kapcsolásban az ellenállások és az eredő ellenállás között?

          123.)      Miként kapcsolhatók párhuzamosan a fogyasztók?

          124.)      Milyen előnyei vannak a párhuzamos kapcsolásnak a fogyasztó szempontjából?

          125.)      Mit értünk eredő ellenálláson?

          126.)      Milyen összefüggés alapján számítható ki a párhuzamos ellenállások eredöje?

          127.)      Magyarázd meg az üresi feszültség és a forrásfeszültség fogalmát!

          128.)      Mi az ősszefüggés a forrás belső ellenállása, forrásfeszültsége, rövidzárási árama között?

          129.)      Milyen törvényszerűségek fogalmazhatók meg a feszültségforrások:“U; I; Rb „ között  soros és párhuzamos kapcsolkor?

          130.)      Sorolj fel 3 mágneses anyagot!

          131.)      Hogyan hatnak egymásra a mágnesek pólusai?

          132.)      Miként határozható meg a mágneses tér erővonalainak iránya?

          133.)      Mit értünk mágnesezésen?

          134.)      Milyen felhasználási lehetéoségei vannak az állandó mágneseknek?

          135.)      Milyen alakúak a mágneses tér erővonalai az áramjárta vezető körül?

          136.)      Hogyan határozható meg a mágneses tér iránya az áramjárta vezető körül?

          137.)      Milyen összefüggés van az áramirány és a mágneses tér erővonalainak iránya lözött?

          138.)      Milyen erőhatás érvényesűl két párhuzamos vezető között azonos áramirány esetén?

          139.)      Milyen erőhatás érvényesűl két párhuzamos vezető között ellentétes áramirány esetén?

          140.)      Mely méretektől függ a párhuzamos vezetők közötti erőhatás?

          141.)      Írd le az áramjárta tekercs belsejének mágneses terét!

          142.)      Miként határozható meg az erővonalak iránya az áramjárta tekercs belsejében?

          143.)      Mit értünk gerjesztésen?

          144.)      Mit értünk mágneses térerősségen?

          145.)      Mit jelent a mágneses fluxus?

          146.)      Miként határozzuk meg a mágneses indukció nagyságát?

          147.)      Hogyan hat a vas a tekercs mágneses terében?

          148.)      Mit értünk a vákum permeabilitásán és a relatív permeabilitáson és mi az egységük?

          149.)      Magyarázd meg a remanencia fogalmát!

          150.)      Mi a koercitív térerősség?

          151.)      Miként erősíti a vas a mágneses teret?

          152.)      Mit neveznek ferro-, para-, ill. diamágneses anyagnak?

          153.)      Ismertesd a lemágnesezés lépéseit!

          154.)      Milyen hatás éri az áramjárta tekercset a mágneses térben? (95)

          155.)      Mitől függ a gerjesztett tekercsre ható erő iránya?

          156.)      Hogyan szól a motorszabály vagy balkézszabály?

          157.)      Mitől függ a kitérítöerő nagysága?

          158.)      Milyen feltételek mellett indukálódik a vezetőben feszültség? (103)

          159.)      Mitől függ az indukált feszültség iránya?

          160.)      Mitől függ, hogy a mágneses térben mozgatott vezetőben mekkora indukált feszültség ébred?

          161.)      Hogyan szól a generátorszabály – jobbkézszabály?

          162.)      Mit mond ki Lenz törvénye?

          163.)      Hol alkalmazzák a mozgási indukciót?

          164.)      Hogyan szól az indukciótörvény?

          165.)      Mivel magyarázható a fémben az örvényáram keletkezése?

          166.)      Soroljad fel az örvényáram lehetséges alkalmazási formáit!

          167.)      Általában miért káros az örvényáram?

          168.)      Miként csökkenthetők az örvényáram által okozott veszteségek?

          169.)      Milyen irányú az önindukciós feszültség?

          170.)      Hogyan számítható ki egy tekercs induktivitása, mi a jele és mértékegysége?

          171.)      Az indukciótörvény első formája?

          172.)      Az indukciótörvény második formája?

          173.)      Mit értünk a kölcsönös induktivités fogalma alatt?

          174.)      Hogyan számítható ki a kölcsönös induktivitás és mi az egysége?

          175.)      Mi a csatolási tényező?

          176.)      Hogyan határozható meg a tekercs mágneses energiájának nagysága?

          177.)      Mi a frekvencia? (120)

          178.)      Milyen frekvenciával dolgozik az európai villamos-energia rendszer?

          179.)      Mekkora lesz a frekvencia ha a periódusidő megkétszereződik?

          180.)      Mekkora az elektromágneses hullám max. terjedési sebessége?

          181.)      Miként határozható meg a generátor frekvenciája, ha a pólusszám és a fordulatszám ismert?

          182.)      Mit nevezünk fázornak?

          183.)      Mi a körfrekvencia?

          184.)      Hogyan számítható ki a körfrekvencia?

          185.)      Mit nevezünk a váltakozó feszültség pillanatnyi értékének?

          186.)      Mit nevezünk a váltakozó feszültség maximális (csúcs) értékének?

          187.)      Mit nevezünk a váltakozó feszültség effektív értékének?

          188.)      Hogyan határozható meg a váltakozó feszültség effektív értéke?

          189.)      Mi az összefüggés a váltakozó feszültség maximális (csúcs) és effektív értéke között?

          190.)      Ohmos ellenállás esetén milyen a viszony az ellenálláson lévő feszültség és az áram között?

          191.)      Induktív reaktancia esetén milyen a viszony a reaktancián lévő feszültség és az áram között?

          192.)      Kapacitív reaktancia esetén milyen a viszony a reaktancián lévő feszültség és az áram között?

          193.)      Mit nevezünk reaktanciának és mi az egysége?

          194.)      Mit nevezünk impedanciának és mi az egysége?

          195.)      Hogyan számítható ki egy valós tekercs impedanciája?

          196.)      Hogyan számítható ki egy valós kondenzátor impedanciája?

          197.)      Írd fel egy valós tekercs impedanciáját komplex alakban!

          198.)      Rajzold meg egy RL soros terhelés fázorábráját!

          199.)      Írd fel egy valós kondenzátor impedanciáját komplex alakban!

          200.)      Rajzold meg egy RC soros terhelés fázorábráját!

          201.)      Rajzold meg egy RLC soros terhelés fázorábráját, ha érvényes, hogy XL >  XC!

          202.)      Rajzold meg egy RLC soros terhelés fázorábráját, ha érvényes, hogy XL <  XC!

          203.)      Rajzold meg egy RLC soros terhelés fázorábráját, ha érvényes, hogy XL =  XC!

          204.)      Írd fel egy RLC soros áramkör impedanciáját komplex alakban!

          205.)      Mivel egyenlő egy RLC soros áramkör impedanciája ha érvényes, hogy XL =  XC?

          206.)      Hogyan határozható meg a j fázisszög induktív terhelés esetén?

          207.)      Hogyan határozható meg a j fázisszög kapacitív terhelés esetén?

          208.)      Hogyan számítható ki az  (R=? ) impedanciából és a fázisszög segítségével?

          209.)      Hogyan számítható ki az  (XL=? ) impedanciából és a fázisszög segítségével?

          210.)      Hogyan számítható ki az  (XC=? ) impedanciából és a fázisszög segítségével?

          211.)      Végezd el grafikusan a p=u.i  és írd fel a teljesítmény középértékét ha a j = 0°!

          212.)      Végezd el grafikusan a p=u.i  és írd fel a teljesítmény középértékét ha a j =90°!

          213.)      Mit nevezünk, és hogyan jelöljük a látszólagos teljesítményt, mi az egysége?

          214.)      Mit nevezünk, és hogyan jelöljük a hatásos teljesítményt, mi az egysége?

          215.)      Mit nevezünk, és hogyan jelöljük a meddő teljesítményt, mi az egysége?

          216.)      Mit fejez ki a teljesítménytényező?

          217.)      Hogyan számítjuk ki a teljesítménytényezőt?

          218.)      Hogyan számítjuk ki a meddőteljesítménytényezőt?

          219.)      Tisztán ohmos ellenálláson milyen teljesítmény mérhető?

          220.)      Tisztán induktív jellegű látszólagos ellenálláson milyen teljesítmény mérhető?

          221.)      Tisztán kapacitív jellegű látszólagos ellenálláson milyen teljesítmény mérhető?

          222.)      Mi az összefüggés : S, P, Q között?

          223.)      Mi az összefüggés a P és S között?

          224.)      Mi az összefüggés a Q és S között?

          225.)      Mit nevezünk hatásos áramnak?

          226.)      Mit nevezünk meddö áramnak?

          227.)      Mit nevezünk veszteségi szögnek?

          228.)      Mit fejez ki, és hogyan határozható meg a veszteségi tényező?

          229.)      Mit fejez ki, és hogyan határozható meg a jósági tényező?

          230.)      Rajzold le egy párhuzamos RL áramkör fázorábráját!

          231.)      Rajzold le egy párhuzamos RC áramkör fázorábráját!

          232.)      Rajzold le egy párhuzamos RLC áramkör fázorábráját!

          233.)      Mit jelent az a kifejezés, hogy admitancia, hogyan számítható ki?

          234.)      Mit jelent az a kifejezés, hogy konduktancia, hogyan számítható ki?

          235.)      Mit jelent az a kifejezés, hogy szuszceptancia, hogyan számítható ki?

          236.)      Írd fel egy párhuzamos RLC rezgőkör admitanciáját!

          237.)      Mivel arányos RL terhelés esetén az Ič áram?

          238.)      Mivel arányos RC terhelés esetén az Ič áram?

          239.)      Melyik cosj előnyösebb és miért?: kondenzátoron cosj=0,1 vagy tekercsen cosj=0,25

          240.)      Milyen elemekből épül fel a rezgőkör?

          241.)      Mit értünk a rezgőkör rezonanciáján?

          242.)      Milyen feltételek mellett kerül a rezgőkör rezonanciába?

          243.)      Mi a rezonanciafrekvencia kiszámításának képlete soros rezgőkör esetén?

          244.)      Mi a rezonanciafrekvencia kiszámításának képlete párhuzamos rezgőkör esetén?

          245.)      Milyen rezgőkörben jöm létre feszültségrezonancia?

          246.)      Milyen rezgőkörben jöm létre áramrezonancia?

          247.)      Rajzold le a fázoábráját annak az áramkörnek, amelyben feszültségrezonancia lép fel!

          248.)      Rajzold le a fázoábráját annak az áramkörnek, amelyben áramrezonancia lép fel!

          249.)      Párhuzamos rezonanciafrekvencián az eredő áram mekkora értékú?

          250.)      Soros rezonanciafrekvencián mekkora áram folyik az áramkörben?

          251.)      Hogyan számíthatjuk ki a rezonancia frekvencia értékét?

          252.)      Hogyan jön létre a 3f váltakozóáramú rendszer?

          253.)      Mekkora a fáziseltolódás a 3f rendszer egyes fázisai között?

          254.)      Írd le az „U“  fázisfeszültség egyenletét!

          255.)      Írd le a „V“  fázisfeszültség egyenletét!

          256.)      Írd le a „W“  fázisfeszültség egyenletét!

          257.)      Ha az „uU = Um“, akkor „uV  = ?, és uW = ?“

          258.)       Rajzold le a 3f rendszer feszültségeit  u = f(wt)!

          259.)      uU + uV + uW = ?

          260.)      A 3f rendszerben, hogyan köthető be pl. 3  tekercs?

          261.)      Mi az összefüggés a  szinuszosan változó feszültség maximális és effektív értéke között?

          262.)      Rajzolj le 3 ellenállást „Y“  kötéssel, és jelöld ki benne az összes villamos mennyiséget!

          263.)      Rajzolj le 3 tekercset „D“  kötéssel, és jelöld ki benne az összes villamos mennyiséget!

          264.)      Mit nevezünk fázisfeszültségnek?

          265.)      Mit nevezünk vonali feszültségnek?

          266.)      Mi az összefüggés a fázis és vonali feszültség között?

          267.)      „D“ kötés esetén hol folyik nagyobb áram a terhelésen vagy a csatlakozóvezetéken, és mi közöttűk az összefüggés?

          268.)      „Y“ kötés esetén hol folyik nagyobb áram a terhelésen vagy a csatlakozóvezetéken, és mi közöttűk az összefüggés?

          269.)      Hol alkalmazzuk az „Y“ kötést?

          270.)      Hol alkalmazzuk a „D“ kötést?

          271.)      Mikor árammentes a 3f rendszer nullavezetője?

          272.)      Hogyan számítjuk ki a 3f szimmetrikus rendszer látszólados teljesítményét?

          273.)      Hogyan számíthatjuk ki a 3f szimmetrikus rendszer hatásos teljesítményét?

          274.)      Hogyan számíthatjuk ki a 3f szimmetrikus rendszer meddő teljesítményét?

          275.)      Mi az összefüggés a z „S,P,Q“ között 3f rendszerben?

          276.)      Hogyan számolod ki a 3f rendszerben cos j = ?

          277.)      Hol található a 3f rendszerben a „N“ulla potenciál?

          278.)      Rajzold le az „Y“ kötés fázorábráját (3 ellenállással)!

          279.)      Rajzold le a „D“ kötés fázorábráját (3 ellenállással)!

          280.)      Írd le mit értesz forgó mágneses tér alatt?

          281.)      Hogyan alakítanád ki a forgó mágneses teret?

          282.)      Mi a gyakorlati jelentősége a forgó mágneses térnek?

          283.)      Sorolj fel 3 olyan berendezést, ahol jelen van a forgó mágneses tér!

          284.)      Hogyan hoznál létre lineárisan mozgó mágneses teret?

          285.)      Hol használható a lineárisan mozgó mágneses tér?

          286.)      Hogyan változtatható meg a forgó mágneses tér forgásiránya?

          287.)      Hogyan számítható ki a forgó mágneses tér fordulatszáma?

          288.)      Hogyan lehet megváltoztatni a forgó mágneses tér fordulatszámát?

          289.)      Mit nevezünk átmeneti jelenségnek?

          290.)      Rajzold le bekapcsoláskor „R“ ellenálláson u = f(t)!

          291.)      Rajzold le bekapcsoláskor „R“ ellenálláson i = f(t)!

          292.)      Rajzold le kikapcsoláskor „R“ ellenálláson u = f(t)!

          293.)      Rajzold le kiekapcsoláskor „R“ ellenálláson i = f(t)!

          294.)      Rajzold le bekapcsoláskor „L“ induktivitáson  u = f(t)!

          295.)      Rajzold le bekapcsoláskor „L“ induktivitáson  i = f(t)!

          296.)      Rajzold le kikapcsoláskor „L“ induktivitáson  u = f(t)!

          297.)      Rajzold le kikapcsoláskor „L“ induktivitáson  i = f(t)!

          298.)      Rajzold le bekapcsoláskor „C“ kapacitáson  u = f(t)!

          299.)      Rajzold le bekapcsoláskor „C“ kapacitáson  i = f(t)!

          300.)      Rajzold le kikapcsoláskor „C“ kapacitáson  u = f(t)!

          301.)      Rajzold le kapcsoláskor „C“ kapacitáson  i = f(t)!